| Lengyelország nagyobbik része, így Varsó is a roppant méretű Orosz Birodalomhoz tartozott, amelyet II. Miklós cár tartott hatalmában. Az 1863-64-es nemesi felkelés bukása után a Lengyel Királyság autonómiájának még a maradékát is megszüntette a cári hatalom, hamarosan pedig teljesen eltörölte a föld színéről ezt az 1815-ben, a bécsi kongresszuson létrejött furcsa államot. A lengyel nemzeti élet minden megnyilvánulását brutálisan büntették az orosz hatóságok, és az egész országot oroszosításnak vetették alá. A lengyelek semmiféle befolyással nem voltak a hatalomra. A világháború kirobbanásának évében az Orosz Birodalom már sok éve Franciaország és Nagy-Britannia szövetségese volt, vagyis szembenállt a Lengyelország többi részét birtokló másik két állammal. A barikád túlsó oldalán álltak az ún. központi hatalmak, azaz az Osztrák-Magyar Monarchia és a Német Birodalom. Lengyelország déli része a császári Ausztria kezében volt. Ezt a kiterjedt országot, amelyet már több mint ötven éve az agg Ferenc József uralt, egy sereg, egymástól egészen eltérő tartomány alkotott, ahol különböző nemzetek és etnikai csoportok éltek. Az egyik ilyen nép a lengyel volt. A Habsburgok államán belül feküdt a Visztula vonalától délre egész Kis-Lengyelország, valamint a folyótól északra fekvő vidékek Krakkó környéki része. Kis-Lengyelország legnagyobb városát, Krakkót 1846-ban csatolták Ausztriához. Kezdetben vidéki határváros volt csupán (Galícia, vagyis a Monarchia irányítása alá került lengyel területek fővárosa Lemberg, a mai Lviv lett), idővel azonban a birodalom legnagyobb erődje vált belőle. |
Vilmos császár II próbál enni a világ - a karikatúra a francia (1915), az Arch Wikimedia Commons
|
Lengyel területen 1914-ben
