A Nagy Háború a világtörténelem egyik legnagyobb fegyveres konfliktusa volt – a különböző ütközetekben részt vevő katonák összlétszáma meghaladta a 65 milliót. A francia forradalom és a XIX. század fordulatai után ez volt a következő olyan esemény, amely egy egész korszakot zárt le, és megváltoztatta a régi világrendet. 1918 őszén megbukott a három nagy birodalom: Oroszország, Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia. Romjaikon két új államszervezet jött létre: a Csehszlovák Köztársaság és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, vagyis az első Jugoszlávia. Lengyelország és az Ausztriától különvált, megcsonkított Magyarország visszaszerezte függetlenségét, és Európa térképén megjelent Finnország, Litvánia, Lettország és Észtország.

A több mint négy évig tartó világháború azonban soha nem látott veszteségeket okozott. A meggyilkolt civil lakosság száma elérte a tízmilliót, az elesett katonáké több mint nyolcmillió volt. A háború tönkretette az európai országok gazdaságát, amely hatalmas nehézségek árán próbált talpra állni; óriási volt a munkanélküliség, az infláció, éhség és járványok pusztítottak, köztük a híres spanyolnátha is. A nagymértékű migráció hatása is pusztító volt. A hadipar ráadásul már nem működött, a többi ágazat pedig nem létezett. A frontátvonulással sújtott városok, kisvárosok és falvak helyén romhalmak hevertek, egyik-másik már soha nem épült újjá.