Vezetője, Józef Piłsudski 1867-ben született Litvániában, Vilna – a mai Vilnius – közelében. Már harkovi diákévei alatt bekapcsolódott az orosz forradalmi mozgalomba. A cár elleni merényletkísérletben való állítólagos részvételéért ötéves szibériai száműzetésre ítélték. Visszatérése után a szocialista mozgalomhoz csatlakozott, nézetei azonban gyors fejlődésen mentek keresztül, és a szocialista eszmékre csak a lengyel függetlenség megszerzésének eszközeként kezdett tekinteni. Ahogy maga mondta, a szocializmus vonatáról a függetlenség állomásán szállt le. Az Orosz Birodalom területén újabb börtön fenyegette, ezért Galíciába költözött, és további tevékenységét elsősorban Krakkóból kiindulva végezte.

1911-ben Piłsudski kezdeményezésére Krakkóban létrejött a kortársak által egyszerűen csak Lövészként emlegetett Lövészszövetség. Ez a paramilitáris szervezet alapítója szándéka szerint egy lengyel fegyveres erő első kezdeménye volt. Az I. világháború kitörése után a Lövészből és más hasonló szervezetekből („osztagokból”) alakultak meg a Lengyel Légiók, amelyek a cári Oroszország ellen harcoltak a központi hatalmak oldalán. Három év elteltével azonban – mivel Ausztria és Németország nem tett egyértelmű lépéseket a lengyel függetlenség ügyében – Piłsudski úgy döntött, hogy más szövetségest keres, már csak azért is, mert rájött, hogy a központi hatalmak elveszíthetik a háborút. A német hatóságok ezért 1917. júliusában börtönbe vetették. Piłsudski csak 1918. november 10.-én tért vissza Varsóba, hamarosan pedig a születőben lévő II. Köztársaság államfőjeként vette át az irányítást.